Ma már nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot annak ismerete, hogy mely országból és hányan kértek magyar állampolgárságot, legalábbis a KIM közzétette az erről szóló statisztikát. Korábban még megtagadták a számok kiadását, sőt, törvényt is módosítottak volna, hogy bíróságon se lehessen perelni. A romániai, szerbiai és ukrajnai magyarok mellett honosítást kért több mint ezer szovjet és kétszáz jugoszláv polgár is.
Nyilvántartásba veszik a 2011. január 1-jét követően kedvezményesen honosított, és Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárokat annak a törvénymódosító-javaslatnak értelmében, amelyet hétfői ülésén fogadott el az Országgyűlés. Az érintettek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt kapnak.
Átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet a fővárosban, a kolozsvári Hantz Péter beadványát Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át.
Miközben a kormány szerint a határon túli magyarok közül egyre többen kérelmeznék a kedvezményes honosítást, azaz a kettős állampolgárságot, az erdélyi magyarok között már kialakult az állampolgárság kérvényezésének „ellenzéke” is.
