Lapunk pert indított a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ellen a 2011 óta kedvezményesen honosított magyar állampolgárok számáról szóló adatokért. Az eljárás kompromisszumos megoldással zárult, ma már nagyobb részt nyilvánosak az adatok, amiket kértünk.
Miközben a kormány szerint a határon túli magyarok közül egyre többen kérelmeznék a kedvezményes honosítást, azaz a kettős állampolgárságot, az erdélyi magyarok között már kialakult az állampolgárság kérvényezésének „ellenzéke” is.
A szombati Magyar Nemzet szerint jogosulatlanul segíthettek külföldieket kettős állampolgársághoz az ukrán határhoz közeli, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádon.
Ma már nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot annak ismerete, hogy mely országból és hányan kértek magyar állampolgárságot, legalábbis a KIM közzétette az erről szóló statisztikát. Korábban még megtagadták a számok kiadását, sőt, törvényt is módosítottak volna, hogy bíróságon se lehessen perelni. A romániai, szerbiai és ukrajnai magyarok mellett honosítást kért több mint ezer szovjet és kétszáz jugoszláv polgár is.
Újabb szlovákiai magyartól vették el az állampolgárságot a pozsonyi hatóságok, ezúttal egy majdnem 100 éves nőtől.
Eddig 115 ezren kapták meg a kettős állampolgárságot, és további 150 ezren várnak honosításra - mondta csütörtökön a washingtoni magyar nagykövetségen az amerikai magyarság képviselői előtt mondott beszédében Schmitt Pál köztársasági elnök. Arról is beszélt, hogy Magyarország "nem szolgált rá" a külföldi sajtóban megjelent negatív hírekre.
Nyilvántartásba veszik a 2011. január 1-jét követően kedvezményesen honosított, és Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárokat annak a törvénymódosító-javaslatnak értelmében, amelyet hétfői ülésén fogadott el az Országgyűlés. Az érintettek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt kapnak.
Átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet a fővárosban, a kolozsvári Hantz Péter beadványát Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át.
